Már-már kezdtem reménykedni, hogy ennél több hülyeséget nem tud már csinálni a kormányunk, de elszámítottam magam.
Ugyan újat nem mutattak, de régebbi döntéseik az emberek megmentésére, illetve az állam bevételének növelésére bukni látszanak. Ezekből most kettőt emelnék ki.
Kezdjük az újabbal, a devizahiteleseket segítő rögzített árfolyamon történő végtörlesztéssel. Az egy dolog, hogy alapvetően képmutatás, hiszen gyorsan kiderült, hogy a népnek elég kis része képes ezt megtenni.
De azt is sejteni lehetett, hogy a bankoknak ez nem fog tetszeni. Az elmúlt években a magyar állam egyre több pénzt szedett be tőlük, ami egyfelől jó, másrészről elérkezik az a pont egy idő után, amikortól már nem nagyon akarnak tovább nyelni.
Az már intő jel volt, hogy a külföldi anyavéggel rendelkező bankok nem Magyarországon tervezik a régiós bővítések nagyjának végrehajtását, de még el lehetett volna tusolni valahogy. Ám, azt, hogy a bankok a végtörlesztőket fogják szívatni, már nem lehet.
És meg is teszik. Nekik nyilvánvalóan egyszerű okokból nem érdekük, hogy a napi árfolyamnál alacsonyabb áron váltsák ki a hiteleiket az adósok, de a kormány rendelkezése okán ezt kénytelenek megtenni. Ugyanakkor, a magyar adósoknak csak igencsak kis része rendelkezik annyi megtakarítással, hogy önerőből kifizethesse, így kénytelenek forinthitelt felvenni, hiszen devizát már hülyék lennének, a forint alapúak meg nagyjából változatlan törlesztőjűek az évek során. És ezt már meg tudják fogni a bankok, ha emelik a forinthitelek kamatait, ezzel csökkentve a veszteségeiket, ha valaki mégis felvenni, és elriasztva a végtörlesztésre vágyókat.
A másik dolog, szintén az emberek érdekében hozott ún. „chips” adó. A propaganda gépezett itt is nagyon jól működött, de most inkább a gazdasági szempontból nézve értékelném.
A keresztes-narancsos galeri azzal akarta növelni az állami bevételeket, hogy az általuk károsnak minősített hozzávalókat tartalmazó ételekre, italokra magasabb adót, pontosabban egy új, különadót vetett ki.
Az elképzelés jó, a megvalósítás nem, szokták mondani. Hát itt már az elmélet sem stimmelt.
A bukását előre lehetett vetíteni, a kihirdetésének pillanatában én arra gondoltam, hogy a gyártók tesznek rá, és kicsit engednek az árból, így nem lesz magasabb az ára a termékeiknek, esetleg kivonulnak a magyar piacról. De ennél jobb ötletük támadt, fogták magukat és elkezdték csökkenteni, illetve mással helyettesíteni a károsnak nevezett anyagokat, így nem kell adót fizetniük, és a hasznuk sem csökken.
Az egyetlen bökkenő, hogy az így kieső bevételt a kormánynak valahonnan pótolnia kell, és nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy rájöjjünk, az egyszerű ember fogja megszívni.
